Többszintes épületekben elengedhetetlen eszköz a lépcső, hiszen másképpen nem juthatunk fel az emeletre kényelmesen.
Viszont a lépcsők nem vásárolhatók meg készen kereskedelmi forgalomban. Ahány lakás, annyi méret, így minden egyes lépcsőgyártás egyedi felmérést és tervezést igényel.
Nem minden esetben valósítható meg egyedi elképzelés, hiszen a szakmai szabályok meghatározzák, hogy milyen méreteken belül mozoghatunk a tervezés során. Ugyanakkor minden esetben igyekszünk a lehetőségekhez mérten a vevő igényeihez alakítani a lépcső terveit, hogy azok megvalósíthatók legyenek.
A lépcsők kialakítása szerint a különböző típusokat különböztetjük meg:
Egyenes lépcső
L alakú (félfordulós) lépcső
U alakú (fordulós) lépcső
Csigalépcső
Félköríves lépcső
Ezek a típusok a galériai képeken megtekinthetők, saját beépített helyükön. Súlyponti kérdés, hogy az adott helyre milyen típusú, és mekkora lépcső alakítható ki.
Ennek függvényében határozható meg a szükséges helyigény. A jó lépcső tervezéséhez minimum 4-5 m2 hely szükséges, de minél nagyobb, annál jobb.
Nagyobb alapterület esetén nagyobb a tervezési szabadság, ami azt jelenti, hogy kevésbé lesz meredek a lépcső, esetleg egy vagy több pihenő is betervezhető.
Lépcső tervezési szempontok
A lépcsőkar szélesség legalább 80 cm, ezt még nem érezzük kényelmetlenül szűknek.
Lépcsőkarnak nevezzük az egybe függő lépcsők hosszát.
A járóvonal az a vonal, vagy sáv, amit a lépcsőn való közlekedésre használunk. A járóvonal 40-45 cm-re vehető fel a faltól illetve a karfától.
A lépcső felosztásához az ember kényelmes lépés hosszát (~63 cm) vesszük alapul. Ahhoz, hogy a lépcsőnk megfeleljen a követelményeknek a következő szabályokat kell alkalmaznunk:
Ideális méreteket segítő alapszabály:
2 × lépcsőfok magasság + 1 × lépcsőfok szélesség = 63 ± 2 cm
Kényelmi követelmény:
lépcsőfok szélesség – lépcsőfok magasság > 12 cm
Biztonsági követelménye:
lépcsőfok szélesség + lépcsőfok magasság > 46 cm
A kényelmes fellépési magasság (lépcső magassága) 17 cm.
A fellépési magasság maximum 21 cm-ig terjedhet, de ha a 21 cm-es magasságot alkalmazzuk, akkor a lépcsőnk már nagyon meredek lesz, és nem feltétlen lesz biztonságos.
A lépcső belépő méretének (a lépcsőlapok szélességének) minimum 23 cm-nek kell lennie, de a legfontosabb szabályt, az ún. lépcsőképletet (2×m + sz = 63 ± 2 cm) minden esetben be kell tartanunk.
A lépcsőn nem csak a lépésekre kell ügyelni, hanem a szabad fejtérre is, a lépcsőn közlekedve a szabad magasságnak legalább 190 cm-t el kell érnie mindenhol.
A kapaszkodó (karfa) minimum magassága 3 m belmagasságig 90 cm, ennél magasabb lépcsők esetében pedig 100 cm.
A korlátlécek közti távolság maximum 12 cm lehet, hogy azon egy gyerek semmilyen körülmények között sem eshessen ki.
A lépcsőfokok terhelhetősége (teherbírása) 300 kg/m2.
A tervezésnél figyelembe kell venni a lépcsőfordulókat is.
A lépcsőlapok szélessége a fordulóban alkalmazott ék alakú lépcsőlapok esetében sem csökkenhet a biztonságos érték alá.
A húzott lépcsőfordulók pihenők alkalmazásával kikerülhetők, de ilyen lépcsőkhöz bizonyítottan nagyobb alapterület szükséges.
A falépcsők anyaga:
A lépcső sokféle faanyagból készülhet.
A falépcsőt célszerű keményfából készíttetni, mert ezek jobban ellenállnak az állandó használatból eredő igénybevételeknek, mint a puha fák vagy a fenyőfélék.
Lépcsők építésére különösen ajánlott hazai fafajok:
- Tölgyfa
- Bükkfa és gőzölt bükk
- Kőris
- Gőzölt akác
- Diófa
Lépcsők készítésére alkalmazott egzóta fafajok
- Mahagóni
- Bambusz
- Oliva
Ez egzóta fajok nagyon mutatósak és egyben divatosak is manapság olyan beltéri célokra, mint lépcsők, parketták. Az ilyen alapanyagból különleges, egzotikus hangulatú lépcső készíthető.
A falépcsőket szerkezetük alapján két nagy kategóriára oszthatjuk
- Önhordó szerkezetű falépcsők: Nagy előnyük, hogy ezek a lépcsők utólag is könnyen beszerelhetők.
1. A lépcsőlapokat fa gerendák illetve pallók tartják.
Ezeken belül is megkülönböztetjük a vésett pofafás illetve nyergelt pofafás lépcsőket.
A vésett pofafás lépcsőknél a lépcsőfok az előre kivésett pofafába illeszkedik, amit végül csavarral huzatnak össze.
A nyergelt pofafás lépcsőnél a lépcsőlapok az előre elkészített nyeregre fekszenek rá, amelyet csavarral vagy fa tiplivel rögzítenek.
2. Ide soroljuk azokat a kombinált lépcsőket is, ahol a tartószerkezet nem fa, hanem pl. hegesztett illetve kovácsolt fémváz.
- Burkolat jellegű falépcsők: Ezen lépcsőknél az előre elkészített beton lépcsők kapnak faburkolatot. Ennek a megoldásnak több előnye is van: Egyrészt a fa egy barátságosabb melegebb anyag, mint egy rideg hideg beton. Másrészt rugalmasabb, és ez által csendesebb, mint egy sima betonlépcső (nem hallatszik úgy a lépészaj a lépcsőn).
Lépcsőlapok rögzítése:
1, Ragasztással: A lépcső lapokat valamilyen szerkezeti ragasztóval a beton lépcsőlapjára ragasztják. Általában valamilyen hézagoló elemet tesznek a lapok közé, ami lehet farost lemez csík vagy vékony léc. Viszont ilyen esetekben a rögzítés nem a legbiztosabb, mert a lépcsőlap elcsúszhat a helyéről, vagy elmozdulhat a vízszintes helyzetéből.
Ennek oka a beton egyenetlensége is lehet, éppen ezért nem egyenletesen fekszik fel a lépcsőlap.
2, Dűbellel: Segítségükkel pontosan rögzíthetők a lépcsőlapok. Beállíthatjuk vízszintbe, elcsúszás teljes mértékben kizárva és mindezek felett pontos rögzítést biztosít. Dübeles rögzítés
A korlát terén is több lehetőségünk van.
A korlát lehet falra szerelt, tarthatják esztergált vagy faragott oszlopok, adott esetekben fém tartószerkezetekkel is rögzíthetők.
